Fotográfiai alapfogalmak 1.


Itt átfutunk néhány alapfogalmat,  hogy aki esetleg még nagyon kezdő, az is el tudjon indulni. Most itt csak felszínesen, nagy vonalakban foglalkozunk a témával. A részletesebb bemutatást a későbbi részek tartalmazzák. A technikai leírásokban a cserélhető objektíves fényképezőgépek tulajdonságait vesszük alapul. A kompakt gépek, vagy más egyszerűbb konstrukciók kialakítása eltérhet ettől. A lényeg megértése szempontjából azonban jobb, ha nem foglalkozunk az eltérő megoldásokkal. A haladóbbak hagyják ki ezt a bevezető részt.

A képnek technikai szempontból három tulajdonságát emelhetjük ki. Ezek a világosság  (expozíció), az élesség és a színhelyesség. Természetesen ennél több látható jellemző van, de a többivel, majd később foglalkozunk.

Expozíció 
A
kép egyik fontos jellemzője a világosság. A rögzített kép világosságát az expozíció határozza meg. Az optimális expozíciójú kép világossága éppen megfelelő. A túl világos képet túlexponáltnak, a túl sötétet alulexponálnak hívjuk.

_adatok/_image/lecke_kepek/02_az_alapoktol/01_Expozíció.jpg


Az expozíció négy dologtól függ. Ezek közül az egyik a témát megvilágító fény erőssége. Ezt adottnak tekintjük. Ehhez kell alkalmazkodnunk a fényképezőgép beállításával. A fényképezőgépen három expozíciós adatot állíthatunk be. Ezek az ISO érzékenység, a rekesznyílás és a záridő.  

ISO érzékenység
A fényérzékenység (rövidebben: érzékenység) a fotográfiában a képrögzítő rendszer egyik fontos jellemzője. Ez mutatja meg, hogy mennyi fényt kell a szenzorra engedni az optimális expozícióhoz. A kisebb érzékenység több fényt, a nagyobb érzékenység kevesebb fényt igényel. A fényérzékenység mértékegysége az ISO fok. Ezt be kell állítani a fényképezőgépen. A beállítás lehet automatikus is. Az érzékenység megszabja, hogy egy adott fényben milyen rekesz és záridő kombinációkkal dolgozhatunk. Magasabb érzékenységnél ugyanabban a fényben szűkebb rekesznyílás vagy rövidebb záridő használható.

_adatok/_image/lecke_kepek/02_az_alapoktol/01_ISO_menu.jpg


Fényrekesz

Az objektívekben egy vékony fémlemezekből kialakított szerkezeti egységet találunk. Ez a fényrekesz. Segítségével a lencséken áthaladó fény mennyiségét lehet szabályozni. Nyitott rekesznél az objektív világosabb képet rajzol a szenzorra, a rekesznyílás szűkítésével a kirajzolt kép sötétebb lesz.

 A különböző nagyságú beállítható rekesznyílásokat általában szabványos számértékek jelölik. Ezek a rekeszértékek, más szóval fokozatok. A szabványos rekeszértékek:
1,4 – 2 – 2,8 – 4 – 5,6 – 8 – 11 – 16 – 22 – 32.
A kisebb számoknál több az objektíven átjutó fény. Ezek a nagyobb rekesznyílások.

A fényrekesz nagyobb számértékei a szűkebb nyílásokhoz tartoznak. Ilyenkor sötétebb az objektív által kirajzolt kép (kevesebb fény). A nagyobb rekesznyílásoktól a kisebbek felé haladva minden szabványos rekeszértéknél feleannyi fényt enged át az objektív, mint az előzőnél.


_adatok/_image/lecke_kepek/02_az_alapoktol/01_blendesor.jpg

A fényképezőgépeken nemcsak ilyen szabványos értékeket találunk. Sokszor a köztes értékek is kijelzésre kerülnek, vagy beállíthatók. Például az 5,6 és a 8 között a 6,3 és a 7,1. Egy korszerű digitális fényképezőgépen (f/3,5 fényerő mellett) például a következő rekeszértékeket találjuk:
3,5  4,0  4,5  5,0  5,6  6,3  7,1  8,0  9,0  10  11  13  14  16  18  20  22.
Ebben a számsorban két szabványos érték (például a 8 és a 11) között három kisebb fokozatot lehet beállítani.

 _adatok/_image/lecke_kepek/02_az_alapoktol/01_rekeszertekek.jpg





A tanfolyam címoldala      <  Előző       Következő >



.


Monitorkalibrációs segédábra