Az ISO érzékenység

Az ISO érzékenység mutatja meg, hogy mennyi fényt kell a szenzorra engedni az optimális expozícióhoz. Ez azt is megszabja, hogy egy adott fényben milyen rekesz és záridő kombinációkkal dolgozhatunk. Magasabb érzékenységnél szűkebb rekesznyílás vagy rövidebb záridő használható.

Az érzékenység mértékegysége az ISO fok. Az ISO skála lineáris, azaz kétszer nagyobb érték kétszeres érzékenységet jelent. Tehát például az ISO 400 érzékenységnél fele annyi fény kell az optimális expozícióhoz, mint ISO 200-nál. Természetesen akkor, ha a záridő és a rekesz beállítása nem változott.

_adatok/_image/lecke_kepek/02_az_alapoktol/07_menu.jpg


Alacsonynak az ISO 100 vagy kisebb érzékenységeket nevezzük. Ezekkel erős fényben, például szabadban, napsütésben gond nélkül lehet fényképezni. Más megközelítésben azt is mondhatjuk, hogy az alacsony ISO érzékenységet a szabadban, kézből fotózva szinte csak napsütésben használhatunk.

ISO 100
_adatok/_image/lecke_kepek/02_az_alapoktol/07_ISO_100.jpg

Napsütésben, derült időben.
Rekesz: 11, záridő: 1/125

 

 

Az ISO 200 - 400 tartományt tekinthetjük közepesnek. Ezeket az értékeket használjuk külső felvételekhez derült, vagy kissé borult időben. Akkor is ezt állítjuk be, ha a gyors mozgás fényképezése miatt rövid záridőt kell alkalmaznunk. Belső térben viszonylag jó világítás mellett is legalább ISO 400-at célszerű használni.

ISO 200
_adatok/_image/lecke_kepek/02_az_alapoktol/07_200.jpg
Derült időben, szórt fényben.

Rekesz: 5,6, záridő: 1/60.

ISO 400
_adatok/_image/lecke_kepek/02_az_alapoktol/07_tele.jpg
Erős teleobjektívvel a rövid záridő érdekében.

Rekesz: 4, záridő: 1/250.

ISO 400
_adatok/_image/lecke_kepek/02_az_alapoktol/07_mozgas.jpg

Gyors mozgás fényképezésekor a rövid záridő érdekében.
Rekesz: 5,6, záridő: 1/500.



Az ISO 800 vagy magasabb értékeket tekintjük magas érzékenységnek. Ezek használata gyenge fény mellett, gyors mozgások fényképezésekor vagy szűk blendenyílás alkalmazásakor szükséges.

ISO 800
_adatok/_image/lecke_kepek/02_az_alapoktol/07_templom.jpg

Belső térben gyenge fénynél kézből fényképezve
Rekesz: 4,5, záridő: 1/50.

ISO 1600
_adatok/_image/lecke_kepek/02_az_alapoktol/07_1600.jpg

Sötét belső térben nagyon gyenge fénynél
Rekesz: 4, záridő: 1/15, képstabilizátorral.

ISO 3200
_adatok/_image/lecke_kepek/02_az_alapoktol/07_ballon.jpg
Nagyon gyenge fénynél

Rekesz: 3,5, záridő: 1/15, képstabilizátorral.

Az érzékenység és a záridő összefüggése
Az érzékenység lényegében megszabja, hogy egy adott fényben, adott rekesznyílásnál milyen záridőt használhatunk. A magasabb érzékenység, rövidebb időt tesz lehetővé. Ez mozgó motívumok fotózásánál fontos lehet.

Itt gyenge fényben mozgó alakot kellett fényképezni. ISO 100 mellett f/5,6 rekesznyílással 1/30 mp szükséges. Ez viszonylag hosszú, ezért erős a bemozdulás. ISO 800-al fényképezve 1/250 mp megvilágítási idővel fotózhatunk. Ezzel már a bemozdulás minimális.

_adatok/_image/lecke_kepek/02_az_alapoktol/07_dobos.jpg



A képzaj

Technikailag az ISO érzékenység változtatása az érzékelőről kiolvasott feszültségértékek digitalizálás előtti, analóg erősítésével történik. Ennek az erősítésnek a következménye a képzaj. Ezért az érzékenységi beállítás a képminőséget, pontosabban a kép zajosságát is befolyásolja.
Minden fényképezőgépnél van egy optimális érzékenység (pl. ISO 100 vagy 200). Ennél a kép tiszta, zajmentes. Az érzékenység emelésével, egy bizonyos szint felett eltérő világosságú vagy különböző színű pixelek, illetve kisebb foltok jelennek meg a sima felületeken is. Ez a képzaj.

Itt egy szürkeskáláról készült felvétel kinagyított részlete látható. Meg lehet nézni különböző érzékenységekkel lefényképezve. Ez itt csak egy illusztráció. A zaj géptípusonként és a zajszűréstől függően nagyon változó mértékű.

-


Zajszűrés

A képzaj csökkentésére az egyes géptípusok különböző megoldásokat alkalmaznak. Sokszor beállítható a szoftveres zajszűrés, illetve annak mértéke. A magasabb zajszűrés csökkenti a felületek zajosságát, viszont elmosódottá teheti a kontúrokat, ezzel csökkenti a kép élességét. Ezért nem érdemes túlzottan erős zajszűrést beállítani.

_adatok/_image/lecke_kepek/02_az_alapoktol/07_reduction.jpg



Amit érdemes megjegyezni
- Az érzékenységtől függ, hogy egy adott fényben milyen rekesz és záridő értékeket használhatunk.
- A magasabb érzékenységeket gyenge fényben, gyors mozgásokhoz vagy szűk rekesznyílást igénylő témáknál használjuk.
- Az érzékenység növelésével megnőhet a képzaj.
- Nem érdemes magasabb érzékenységet használni, mint amilyen szükséges.

 



A tanfolyam címoldala      < Előző      Következő >




Monitorkalibrációs segédábra